Mi a kondenzvíz, mit csináljunk vele?
A klímaberendezésekben keletkező kondenzvíz a levegő páratartalmának lecsapódásából származik, és ez a jelenség a hűtési folyamat természetes mellékterméke. A kondenzvíz nem a klímából „jön”, hanem a helyiség levegőjéből származó vízpára válik látható, folyékony formává.
A kondenzvíz tehát akkor keletkezik, amikor a klíma lehűti a helyiség levegőjét, és ezzel együtt kivonja belőle a felesleges párát.
Ez a folyamat egyszerre hűti és szárítja a levegőt – ami kényelmesebb beltéri klímát eredményez, viszont megköveteli a víz hatékony elvezetését vagy elpárologtatását a készülékből.
A keletkező kondenzvíz mennyisége függ a helyiség páratartalmától és a hűtés intenzitásától. Párás környezetben akár naponta több liter víz is kicsapódhat.
Ezért fontos a kondenzvíz megfelelő elvezetése vagy kezelése, különösen kültéri egység nélküli klímáknál, ahol nincs természetes kivezetés.
A hűtési folyamat alapja: a párologtató hőcserélő
A klíma beltéri egységében van egy hideg hőcserélő felület, amit párologtatónak is nevezünk. A rajta áthaladó hűtőközeg (pl. R32 vagy R410a) nagyon alacsony hőmérsékletű, gyakran 5–10 °C-os.
Amikor a szoba meleg levegője átáramlik ezen a hideg felületen, lehűl – ez a hűtés egyik fő része. A levegő hűlés közben elveszti a víztartalmának egy részét, mert a hideg felületen kicsapódik a pára.
Ez ugyanaz a jelenség, mint amikor egy hideg pohár víz külső felületén párásodik a levegő – a levegőben lévő pára a hideg felületen kondenzálódik, azaz folyékony vízzé válik.
A kondenzvíz útja
A kicsapódott víz a párologtató felületéről lefolyik egy kondenzvízgyűjtő tálcába, majd egy csövön keresztül:
gravitációsan távozik (pl. split klímáknál általában a kültéri egységhez vezet),
vagy felgyűlik egy tartályba (monoblokk, mobil klímáknál),
vagy elpárologtatják (bizonyos készülékeknél, például porlasztós rendszerek segítségével).
Kültéri egység nélküli klímák kondenzvize
A kültéri egység nélküli klímák esetében a kondenzvíz kezelése valóban kritikus kérdés, hiszen általában nem lehet kivezetni a képződött vizet egy külső egységbe, mint a hagyományos split klímák esetén.
(Természetesen ha van lehetőség a korrekt külső csövezésre – a közelben van például az esővíz csatorna -, akkor a split klímákhoz hasonlóan kivezethető. Ilyenkor a két nagyobb átmérőjű faláttörés mellett kell még egy kisebb a kondenzvíznek is.)
Ezeknél a rendszereknél a kondenzvíz elvezetését vagy belső tárolással, vagy elpárologtatással/porlasztással oldják meg – mindkét megoldásnak megvannak az előnyei és a korlátai.
Belső tartályos kondenzvízgyűjtés
Sok monoblokk típusú (kültéri egység nélküli) klíma belső kondenzvíztartállyal rendelkezik. Ez a tartály jellemzően:
1–2 literes kapacitású (modelltől függően),
a gép leáll, ha megtelik (biztonsági túlfolyás elleni védelem),
a felhasználónak kézzel kell ürítenie, általában egy kivehető tartály segítségével.
Ez a megoldás működőképes, de kényelmetlen lehet a napi szintű használatban, különösen nagy páratartalom vagy folyamatos üzem esetén. Ezért főként olyan helyekre javasolt, ahol nem használják egész nap a készüléket.
Porlasztásos / elpárologtatós megoldás (mint a Zymbo Silent esetén)
A Zymbo Silent és néhány hasonló prémiumabb modell porlasztásos technológiát alkalmaz a kondenzvíz kezelésére. Ennek működése:
A kondenzvíz egy fűtött vagy ventilátorral ellátott tartályba kerül, ahol hő vagy légáram segítségével elpárologtatják.
Más megoldásoknál ultrahangos vagy centrifugális porlasztó rendszert alkalmaznak, amely a vizet finom párává alakítja, és a meleg kifújt levegőn keresztül távozik a szabadba.
Ez a megoldás karbantartásmentesebb és kényelmesebb, mivel nincs szükség rendszeres ürítésre. Ugyanakkor:
A működés időjárás- és páratartalom-függő (magas páratartalom mellett lassabb az elpárolgás),
A gép ára is magasabb lehet emiatt a beépített technológia miatt.
Van-e külön külső tartályos vagy szivattyús megoldás?
Néhány monoblokk klímán lehetséges külső csőcsatlakozás, amivel a kondenzvizet le lehet vezetni pl. csatornába vagy egy padlóösszefolyóba. Ez viszont csak ott használható, ahol a gravitációs lejtés vagy szivattyú beépítése megoldható, és építészeti engedély sem tiltja (pl. lakótelepi házban, belső falra szerelt készüléknél gyakran nem kivitelezhető).
A monoblokk klímák kondenzvíz-kezelésére jelenleg három fő megoldás létezik:
Belső tartályos gyűjtés – egyszerű, de rendszeres ürítést igényel.
Porlasztás / elpárologtatás – kényelmes, csendes és önműködő (pl. Zymbo Silent), de drágább.
Külső gravitációs elvezetés – ritkábban alkalmazható, helyszíni adottságok függvénye.
A külső elvezetésnél fontos, hogy utcára, közterületre nem szabad kivezetni. (A szabályzást a helyi önkormányzatok írják elő.)
Persze láthatunk olyat is, amikor a kondenzvíz az utcán a járókelők fejére csepeg, de a hibák ellenőrzésére a hatóságoknak nem nagyon van lehetősége.
Legjobb megoldás a szennyvízcsatornában vagy esetleg egy esőcsatornában történő elvezetés, abba való bekötés.
Amennyiben hosszú távú, napi szintű hűtés a cél, érdemes olyan típust választani, amely automatizált párologtatást alkalmaz, így nem kell a kondenzvíz ürítésével foglalkozni.